A Centrál kávéház története

A Centrál kávéházat Erényi Ullmann Lajos házában (Egyetem u.1.sz.) Seemann úr alapította veje, Frankl számára 1885-ben. Az építészeti terveket Quittner Zsigmond készítette el. Az 1887-re átadott kávéházról először az Építő Ipar című újság 1888. február 12-i száma tudósított, a lapban megjelent az épület fényképe és alaprajza. A kávéház 8 teremből, 2 játékszobából, kávékonyhából és ruhatárból állt. A mennyezet és a falak díszítését Scholz Róbert készítette. 1900-tól Grüneck Gusztáv lett a kávéház bérlője, majd 1905-től leányának vőlegénye (később férje), Mészáros Győző vette át a kávéház irányítását. Ez volt a kávéház virágzó korszaka, a pesti szellemi élet egyik centrumaként tartották számon. A II. világháború után eszpresszóvá alakították, majd 1949-ben a kávéház bezárt. Előbb a Paprikaközpont Nemzeti Vállalat került a helyére, majd Metro Építő Vállalat kultúrotthona és üzemi étkezdéje működött benne. 1965-től az ELTE Eötvös-klub néven diákklubként üzemeltette. A hetvenes-nyolcvanas évek kedvelt egyetemi találkozó- és szórakozóhelye volt a klub (pl. csütörtökönként az Old Boys együttes szolgáltatta a zenét). 1993-ban végleg elvesztette szellemi presztízsét a hely, amikor a Wizard’s játékterem megnyílt benne.